Látom a szép eget fölöttünk fényleni   Békesség csillagát rajtunk lengedezni   Talán vérmezőben háromszínű zászló   A Seregek Ura legyen oltalmazóm!      Nem szánom véremet ontani hazámért   Mégis fáj a lelkem az én otthonomért   A bús harangok is néma hangon szólnak   Mikor indulni kell a szegény katonának      Mert még a fecske is, ahol nevelkedik   Búsan énekel, ha indulni kelletik   Felkötöm a kardot apámért, s anyámért   Megforgatom én a szép magyar hazámért!      Köszönöm, Anyám, hogy felneveltél   Értem annyi könnyet kiejtettél   Én azt most már vissza nem szolgálom   Áldjon meg az Isten, azt kívánom      Köszönöm, Anyám, hogy nem neveltél   Értem semmi könnyet nem ejtettél   Én ezt most már vissza nem szolgálom   Verjen meg az Isten, azt kívánom      Elindultam szép hazámból   Vitézlő magyar világból   Visszanéztem félutamból   Szememből a könny kicsordul      Bú ebédem, bú vacsorám   Boldogtalan minden órám   Nézem a csillagos eget   Sírok alatta eleget      Iszonyú vész gyűl mostan a hazánkra   Pogány hadaknak véres támadása   Várak eleste, falvaknak futása   Vérbe borult nemzetünknek hazája      Sír a szél, sírjon vele két szemem is   Vár-e még a kedvesem, hogyha szeret is?   Áll-e még a ház, ahol megszülettem?   Szép hazánkat soha el nem feledem